Minden gyermek életében történnek változások: testvére születik, óvodás/iskolás lesz, elválnak a szülei, elveszíti hozzátartozóját stb. Legtöbbjüknek sikerül megbirkóznia az adott helyzettel, némelyek azonban segítséget igényelnek krízisük feldolgozásában.
Egyre gyakrabban tapasztalom munkám során, hogy a szülők gyermeküket „ez a gyerek más, mint a többi” – ként jellemzik. Miben „más”? Állandóan mozgásban van, válogatós az ételben (szinte alig eszik), szabályokat nem fogad el, nincs tekintélye a felnőttnek stb. Egyes irodalom e problémát „hiperaktív vagy indigó gyerek?” gondolatkörben taglalja. A megnevezés talán nem is annyira fontos, mint inkább a gyermekek viselkedésének, elvárásainak a kezelése. Helyzetek elemzése, a szülőkkel folytatott konzultáció segíthet gyermeknek, szülőknek egyaránt.