Gyerekkor

gyerekkor

 

Minden gyermek életében történnek változások: testvére születik, óvodás/iskolás lesz, elválnak a szülei, elveszíti hozzátartozóját, stb. Legtöbbjüknek sikerül megbirkóznia az adott helyzettel, némelyek azonban segítséget igényelnek krízisük feldolgozásában.

Egyre gyakrabban tapasztalom munkám során, hogy a szülők gyermeküket „ez a gyerek más, mint a többi” – ként jellemzik. Miben „más”? Állandóan mozgásban van, válogatós az ételben (szinte alig eszik), szabályokat nem fogad el, nincs tekintélye a felnőttnek, stb. Egyes irodalom e problémát „hiperaktív vagy indigó gyerek?” gondolatkörben taglalja. A megnevezés talán nem is annyira fontos, mint inkább a gyermekek viselkedésének, elvárásainak a kezelése. Helyzetek elemzése, a szülőkkel folytatott konzultáció segíthet gyermeknek, szülőknek egyaránt.

 

Iskolaérettség

A köznevelési törvény szerint minden 6. életévét augusztus 31.-ig betöltött gyermek meg kell, hogy kezdje általános iskolai tanulmányait. Abban az esetben maradhat óvodában, ha a szakértői bizottság, vagy az óvoda vezetőjének javaslata alá támasztja, hogy indokolt még egy év óvodai nevelés, oktatás a gyermek számára.

Nem szabad azonban elfelejteni a szülő tapasztalatait, hiszen ő ismeri legjobban gyermekét, s nem kevés esetben kelt dilemmát a szülő számára: mit is csináljon? Beírassa figyelmetlen, fáradékony, fejlődésében lassabb ütemű, beteges, ügyetlen kezű, szertelen viselkedésű gyermekét? S ha igen, jön a következő kérdés: milyen típusú iskolába?

Az iskolaérettségnek több kritériuma van:

testi fejlettség (hiszen a megpakolt táskát cipelnie kell, még ha a hátán, akkor is), ide tartozik a kéz izmainak érettsége is (sok gyerek három-négy ujjal fogja a ceruzát)

testkontroll, mozgáskontroll (ami nemcsak az egy helyben ülés, a mozgás összerendezettség feltétele, hanem az irányok tudatosításának is szerves része), ami hatással van a figyelem tartósságára, pontosságára, a füzet és a test egymáshoz való viszonyának helyes „beállítására”

a tanuláshoz szükséges alapképességek (szem-kéz összerendezettsége, hallási-, vizuális ingerek differenciálása, tagolása; sorrendiség helyes alkalmazása minden modalitásban; memorizálás, stb.)

teljesítményigény, feladattartás megléte

verbális területek érettsége (szókincs, általános tájékozottság, stb.)

mennyiség-állandóság kialakulása hatos számkörben, műveletvégzés konkrét szinten, stb.

és nem utolsó sorban: szociális érettség

A fenti területek közül, ha valamelyik kevésbé megalapozott, tanulási nehézséget, s kísérő tünetként magatartás problémákat generálhat. Tehát nagyon fontos, hogy felkészülten kezdjék meg gyermekeink az általános iskolát!!

A tanulás alapja a játék. Egy bölcs mondás szerint amilyen a gyermek játéka (játékhoz való hozzá állása), olyan lesz a tanulása (tanuláshoz való hozzá állása). Tehát nem szószerinti tanulással, hanem játékos, hétköznapi tevékenységekkel, sok közös (szülő-gyermek) élményszerzéssel segíthetjük elő képességeinek kibontakozását.