Nem könnyű ma a fiatalok élete, ha az ötven évvel ezelőttiek életpálya lehetőségeivel hasonlítom össze. Akkor még a szülők iskolázottsága, szakmája nagymértékben behatárolta, „mi lehet a gyerekből?”. Generációk adták át egymásnak a mesterségeket, a tudást. Ma már nyílt az olló, s valójában a gyermek képességei és a szorgalma jelenti az egyedüli korlátot. Sőt, van ideje az általános iskolai tanulmányainak befejezése után a gimnázium választásával kitolni a tényleges pályaválasztást. „Érettségire majd minden szempontból beérik” – vélekednek a diákok, és a szülők egyaránt. Nem véletlenül választják a „jobb” tanulók a gimnáziumot, mint továbbtanulási lehetőséget.
Az utóbbi évben azonban újabb körülményekhez kell alkalmazkodniuk a jövő nemzedékének. Az államilag támogatott egyetemi tanulmányok megszorításával, az egyetem elvégzését követő - néha hosszú hónapokon, netán éveken át tartó - munkahelykereséssel újabb megközelítéssel kell kialakítaniuk pályaválasztásukat az általános iskolát végző diákoknak. Ez év szeptemberétől az OKJ-s képzések feltételei is megváltoztak (több pénzért több órai kötelezettséggel, szigorúbb vizsgarendszer mellett lehet szakképesítést szerezni).
Mindent összevetve érdemes átgondolni, milyen szempontokat (nem fontossági sorrendbe állítva) szükséges figyelembe venni a középiskolai továbbtanulás során.
Képességek
Lényeges, hogy a diák képességei - ami sok esetben maga után vonzza érdeklődéskörének kialakulását - és a választott középiskola elvárásai, profilja közelítsen egymáshoz. Példának okáért, akinek jó a nyelvérzéke, könnyen memorizálja a szavakat, lazán meg tudja fogalmazni gondolatait, annak érdemes elgondolkodni idegen nyelv tanulásán, s a tanulmányi eredményétől, illetve szorgalmától függően úgymond „húzós” iskolába beadni jelentkezését. Az a tanuló pedig, aki szeret alkotni, ügyesek a kezei, kreatív, s nem a tanulmányi eredményre edz, hanem a gyakorlati megvalósításra, annak egy számára testhez illő szakma választása az előre vivő.
Pályaismeret - önismeret
Az a diák, aki legszívesebben egész nap a számítógép előtt ül, hajlamos arra gondolni, hogy milyen könnyű helyzetben van, hiszen ért a számítógéphez. Ennek tudatában informatika területén tervezi jövőjét. Tanulmányainak megkezdésével azonban szembesülhet azzal, hogy - többek között - kemény matematikai tudást igényel az alapok elsajátítása. Ilyen szempontból fontos mérlegelniük saját tulajdonságaikat és a szakmai-, illetve a teljesítmény elvárásokat.
Nem biztos, hogy szerencsés egy nagy mozgásigényű, dinamikus tanulót beszorítani a padba, célravezetőbb számára gyakorlattal együtt járó szakközép-, vagy szakiskolát választani.
Továbbá hibás „konstrukció” egy kiváló logikai képességekkel rendelkező személyiséget kevésbé változatos, mechanikus tevékenységet igénylő szakmával, tantárgyi irányultsággal párosítani.
Idő
Érdemes végig gondolni, ki mennyi időt, azaz hány évet szán a tanulásra. Az általános iskolákban végzett több éves pályaválasztási felmérések, vizsgálatok tapasztalataim alapján már a 7. illetve 8. osztályos tanulók mérlegelik: hány éves korukig kívánnak a padban ülni?
Józan ész
Több oldalról érdemes tehát átrágni, megfontolni a jövő lehetőségeit. Természetesen fontos, hogy a döntés kialakításában benne legyen a kamasz, hiszen köztudott, hogy az általa választott utat nagyobb motivációval járja végig. A legoptimálisabb út megtalálásában nagy szerepe van a támogató, együtt gondolkodó szülői háttérnek, hiszen a szülőnek van a legtöbb információja kamasz gyerekéről (érdeklődési kör, hobbi, személyiség, stb.) és jobban felismeri a választott pálya jövőbeni lehetőségeit (pl. hiány szakma, külföldi lehetőségek). Ne hagyjuk magára a döntésben! Azonban ki kell hangsúlyozni, hogy ne az általunk meg nem valósított célok, vágyak felé tereljük őt!
Most, hogy a felsőfokú oktatás lehetőségei beszűkülnek, s a rendszer kiforratlansága nagyfokú bizonytalanságot generál a fiatalok számára, az érettségivel együtt járó szakmaszerzésnek talán nagyobb a perspektívája. Pláne, ha jó gyakorlati terep áll a háttérben.