A Duna, mint fegyelmezési eszköz

hullám

További gondolatok:

 

Nyáron néhány napot a Duna-kanyarban töltöttem családommal. Igazi felüdülés jelentett számomra a sok szép látvány, a nevezetességek és a táj megcsodálása. A zöld hegyeket alulról a Duna vizének, felülről pedig az égnek a kéksége övezte. Igyekeztem kikapcsolódni, minden gondot, problémát magam mögött hagyni, és élvezni a jelent. Sajnos azonban a körülmények úgy hozták, hogy kénytelen voltam visszazuhanni a földre. Mindkét alkalommal egy-egy szülő szájából elhangzott mondat térített vissza a valóságba. Két különböző város, két család - egyiknél kettő, másiknál három óvodáskorú gyermek -, de a mondat ugyan az: „belehajítalak a Dunába, ha nem tudsz…….”. Hogy mit nem tudtak a gyerekek? Azt hiszem, hogy ez nem fontos. A lényeg a szülők számára az volt, hogy gyerekeik megszeppenve eleget tegyenek kívánalmaiknak. A következményekre, pedig miért kellene gondolni? Pedig ha tudnák, hogy egy szóval, egy mondattal építeni, ugyanakkor rombolni is lehet?! Főként az ember (legyen az fiatal, idős) méltóságát romokba döntő szó képes belerágnia magát az ember agyába, emlékébe, egész zsigerrendszerébe. Ez a két helyzet több dologról is szól. Szól arról, hogy mi felnőttek sokszor azt szeretnénk, ha gyermekünk azonnal, de máris teljesítené kérésünket. Türelmetlenek vagyunk. Türelmetlen velünk az élet is, nagyok az elvárások, sújt bennünket a létbizonytalanság, stb. Indulatainkat tovább ruházzuk környezetünkre. Ugyanakkor, mint szülő, a jövőnket építjük a gyermekeinkben. Ha türelemmel tesszük ezt, békességet, elfogadást kapunk vissza. Ha idegesen, türelmetlenül, akkor indulatok szállnak vissza ránk. A kulcs a mi kezünkben van. Lehet, hogy ilyen helyzetek miatt nem szeretik a gyerekek a kirándulásokat, nyaralásokat, s csak akkor élvezik a családdal együtt töltött időt, ha valami extra élményben van részük? A két helyzet azt is mutatja, a szülők fantáziája kimeríthetetlen, ha gyermekeiket kordában akarják tartani. Így a „zsákos ember”, és a „mumus” mellett megjelenik a Duna is mint fegyelmező eszköz. Elgondolkodtam: ha mindez egy várban történt volna, akkor a várból való lehajítás lehetősége hangzott volna el a gyerek felé?